Fejlesztési tervek a győri Cserépkályha-történeti Kiállításban
„Iskolabarát oktatás és szakmunkára nevelés IKT infrastruktúrával a győri Fruhmann kályhamúzeumban" címmel a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságának Xántus János Múzeuma sikeresen pályázott a TIOP-1.2.2-09/1 számú felhívására. A Kiss János u. 9. alatti Fruhmann-házban kialakított, 2008-ban nyílt kályhamúzeum eddig is egyedülállónak számított a maga nemében. Az elnyert, mintegy 35 millió Ft-os támogatásból a szerződéskötés után lehetőség nyílik egy, a meglévő kiállítás koncepciójához igazodó, ugyanakkor szakmai szempontból páratlan beruházás, egy oktatótér megvalósítására.
A győri Xántus János Múzeum gondozásába került Fruhmann kályhásműhely épületének padlásán tárolta egykoron csempegyártáshoz szükséges gipszmodelljeit utolsó gazdájuk, Fruhmann Antal (1908-1987). A több dinasztiát megért kályhásfamília ezen ősöktől megörökölt csempemintái még a két háború közti, ill. az azt megelőző polgári ízlés és igény lenyomatait őrizték meg. kívánjuk megvalósítani.
A mesteremberek közreműködésével élővé varázsolt, valódi, működő műhely gondolata eddig sem volt idegen a Fruhmann-háztól. A már meglévő kiállítás első sorban kályhás és keramikus szakon tanuló diákok számára biztosítja a szakmatörténeti ismeretek élményszerű elsajátítását. A Fruhmann hagyatékhoz tartozó gipszmodell kollekció bemutatásával párhuzamosan, olyan egyedülálló lehetőséggel bővülhet e kulturális komplexum kínálata, mely korosztálytól függetlenül biztosítani tudja az élethosszig tartó tanulás egy formáját. A fent említett szakmákon túl, bonyolult térformák modellezéséhez, az anatómia egyes területein, a képzőművészeten belül elsősorban a szobrászatban, valamint az építőipari díszítő elemek és kerámia burkoló idomok gyártásához a mai napig alkalmaznak gipszmintákat. Napjaink oktatási rendszerében ugyan szerepel a gipszmintakészítő szak, ám a képzésre országos szinten is kevés példa hozható. Az itt kialakításra kerülő oktató tér azonban nem csak a képzőművészet, az építőipar, vagy a kályhás szakma felnövekvő utánpótlásának nyújt kivételes lehetőséget. E stílustörténeti szempontból is érdekes plasztikus formák használata, az általuk létrehozható kompozíciók sokfélesége, a technika egyszerűsége, minden érdeklődő számára biztosítani tudja, a kétkezi munka megélhető sikerének semmivel nem pótolható élményét.
Ennek érdekében indultunk a TÁMOP-3.2.8/10/B Múzeumok Mindenkinek című pályázatán, melynek jóvoltából a „Sárból várat - Tűznek házat. Kreatív ipar és iskolabarát oktatás a győri Fruhmann házban" című pályázatunkkal a megye több oktatási intézményének diákjai számára tartunk színvonalas képzéseket, abban a reményben, hogy idővel a mesterképzés egyik magyarországi központjává fejleszthetjük e tematikus kiállítóhelyünket.
Emellett külön öröm, hogy az oktatótérrel kombinálva a nagy értékű - nem csak a szakma számára élményt nyújtó -, közel 750 darabból álló tárgy együttest is be tudjuk mutatni, mintegy látványraktári rendszerben.
A győri Xántus János Múzeum gondozásába került Fruhmann kályhásműhely épületének padlásán tárolta egykoron csempegyártáshoz szükséges gipszmodelljeit utolsó gazdájuk, Fruhmann Antal (1908-1987). A több dinasztiát megért kályhásfamília ezen ősöktől megörökölt csempemintái még a két háború közti, ill. az azt megelőző polgári ízlés és igény lenyomatait őrizték meg. kívánjuk megvalósítani.
A mesteremberek közreműködésével élővé varázsolt, valódi, működő műhely gondolata eddig sem volt idegen a Fruhmann-háztól. A már meglévő kiállítás első sorban kályhás és keramikus szakon tanuló diákok számára biztosítja a szakmatörténeti ismeretek élményszerű elsajátítását. A Fruhmann hagyatékhoz tartozó gipszmodell kollekció bemutatásával párhuzamosan, olyan egyedülálló lehetőséggel bővülhet e kulturális komplexum kínálata, mely korosztálytól függetlenül biztosítani tudja az élethosszig tartó tanulás egy formáját. A fent említett szakmákon túl, bonyolult térformák modellezéséhez, az anatómia egyes területein, a képzőművészeten belül elsősorban a szobrászatban, valamint az építőipari díszítő elemek és kerámia burkoló idomok gyártásához a mai napig alkalmaznak gipszmintákat. Napjaink oktatási rendszerében ugyan szerepel a gipszmintakészítő szak, ám a képzésre országos szinten is kevés példa hozható. Az itt kialakításra kerülő oktató tér azonban nem csak a képzőművészet, az építőipar, vagy a kályhás szakma felnövekvő utánpótlásának nyújt kivételes lehetőséget. E stílustörténeti szempontból is érdekes plasztikus formák használata, az általuk létrehozható kompozíciók sokfélesége, a technika egyszerűsége, minden érdeklődő számára biztosítani tudja, a kétkezi munka megélhető sikerének semmivel nem pótolható élményét.
Ennek érdekében indultunk a TÁMOP-3.2.8/10/B Múzeumok Mindenkinek című pályázatán, melynek jóvoltából a „Sárból várat - Tűznek házat. Kreatív ipar és iskolabarát oktatás a győri Fruhmann házban" című pályázatunkkal a megye több oktatási intézményének diákjai számára tartunk színvonalas képzéseket, abban a reményben, hogy idővel a mesterképzés egyik magyarországi központjává fejleszthetjük e tematikus kiállítóhelyünket.
Emellett külön öröm, hogy az oktatótérrel kombinálva a nagy értékű - nem csak a szakma számára élményt nyújtó -, közel 750 darabból álló tárgy együttest is be tudjuk mutatni, mintegy látványraktári rendszerben.
Tanai Péter